Tevékenységek

1. Egyéni szociális munka/ tanácsadás (fénykép nem készülhetett)

A személyes megjelenések időtartamán belül fogadóórát biztosítottak az óvodai és iskolai szociális segítő szakemberek a gyermekek, a szülők és pedagógusok részére meghatározott időpontban, melyek alkalmával a felmerülő problémák megoldása érdekében az alábbi módszerek felhasználásával nyújtottak segítséget:

• Tanácsadás nyújtása a szülőknek gyermeknevelés és a családi élet más problémát okozó területein, óvodában jelentkező problémák kapcsán, gyermek eltérő fejlődésével kapcsolatban
• Ügyintézésben való segítségnyújtás
• Információnyújtás elérhető szolgáltatásokról, jogokról, a szociális rendszer működéséről
• Segítő beszélgetés, tanácsadás nyújtása
• Közvetítés a szülő és az óvodapedagógus, pedagógus közötti konfliktusban, részvétel a pedagógus és a szülő közötti megbeszélésen
• Közvetítés különböző szolgáltatások eléréséhez
• Pályaorientációs tanácsadás
• Pedagógus konzultációs lehetőség biztosítása
• Tanulók számára nyújtott egyéni tanácsadás, információnyújtás
• A probléma megoldásában való segítségnyújtás, egyéni tanácsadás a gyermekek, fiatalok számára
• Krízisintervenció

 

2. Csoportmunka

• Szülőcsoportok
  • Következetes nevelési attitűd elsajátítása klubfoglalkozás keretében

8 intézményben összesen 16 alkalommal került sor a klubfoglalkozás megrendezésére

A szülőknek szervezett csoportos foglalkozás, melynek elsődleges célja az volt, hogy segítséget nyújtsunk a szülőknek a következetes nevelési attitűd elsajátításához.

A gyermeknevelésre vonatkozó elképzeléseket tekinthetjük a jelenkor egyik kihívásának, mely egy életen át tartó nehéz feladat.

Mai társadalmunk sajátossága az a nevelési mód, mely szerint mindent rá kell hagyni a gyerekekre és nem kell őket szabályozni. Sok esetben a szülő nem felnőttként viselkedik a gyermekkel, hanem úgy, mintha haverok lennének. Egy gyermek egészséges lelki és szociális fejlődéséhez következetes, szabályokkal határolt nevelésre van szükség.

Az általunk megvalósított program, erre nyújtott lehetőséget. A szülők elsajátíthatták ezt a fajta nevelési attitűdöt.

• • Prevenciós előadások szülők részére
    
• Szexuális felvilágosítás

Összesen 7 intézményben 1-1 alkalommal került megtartásra. Célunk az volt, hogy

a szülők érzékenyítése által, a gyermekek nemi életének megkezdése kissé kitolódjon, illetve ha ez már elkerülhetetlen, legalább a korai terhesség, és a veszélyes nemi betegségekkel történő megfertőződés elkerülhető legyen azáltal, hogy a szülő partner a védekezésről való tájékoztatásban.

A gyermek elsődleges szocializációs színtere a család. Az elsődleges szerepeket szüleiktől tanulják, veszik át, így legnagyobb hangsúly a szülő felelősségen van. Fontos, hogy a megfelelő életkorban ne legyen tabu téma otthon a szexualitás, kell, hogy a gyermek, számára megbízható forrásból tájékozódjon

• Higiénés elvárások

Összesen 11 általános iskola alsó tagozata, valamint 11 óvodába járó gyermeknek került megtartásra 1-1 alkalommal.

Célunk az volt, hogy a családok higiénés helyzete javuljon, a szülőknek személyes igénye legyen a saját és gyermekeik helyzetének javítása.

A higiénés szokások elsősorban nem anyagi vonzatúak. A szegénység nem egyenlő az igénytelenséggel. A szülőt kell hozzásegítenünk ahhoz, hogy a gyermekei előtt pozitív példával járhasson, illetve gyermekét életkorának megfelelően kezelje, és támogassa.

 

• Küzdelem a fejtetvesség ellen program

A 16 intézmény bevonásával az előadásokra összesen 44 alkalommal került sor

A fejtetvesség sajnos napjainkban is égető probléma, talán elmondható, hogy fejlett századunk ellenére egyre nagyobb méreteket ölt.

Ezzel a problémával szembe kell nézni minden társadalmi rétegben élő családnak, hiszen akik nem hordozók, ők is elszenvedő alanyai lehetnek a mindennapokban.

Az egyik leghátrányosabb helyzetű régió lévén, sajnos nap-mint nap szembesülnek szakembereink a problémával.

Úgy gondoltuk, hogy a megoldásra a szülőkön keresztül vezet út, hiszen az ő feladatuk mind a megelőzés, mind pedig a megszüntetés.

A program során a pályázatba bevont összes intézménybe megvalósítottuk a programot, hiszen minden település és intézmény éltében előforduló jelenséggel kell szembe néznünk.

Célunk az volt hogy a megelőzés képességét próbáljuk átadni a szülőknek

Fontosnak tartottuk, hogy felhívjuk a szülők figyelmét a fejtetvesség kezelésének elhanyagolása esetén a következményekre, melyeket a szakemberek a kompetencia határaikat betartva kötelesek megtenni.

Fontos tudatniuk, hogy a probléma nem személyt, hanem családot és közösséget érintő, így annak megoldása nagyon jelentős.

Fontos, hogy a szülő tisztában legyen azzal, hogy gyermeke a fejtetvesség gyakori előfordulása esetén kirekesztetté válhat a társai körében, mely az életkor előre haladtával egyre inkább mély nyomokat hagyhat lelkivilágában.

• „Ételed az életed” Egészséges táplálkozás program

Az egészséges táplálkozás lényege, hogy biztosítja szervezetük működéséhez, és védekezőképességéhez szükséges tápanyagokat, ezáltal segít megelőzni a betegségeket és a túlsúly kialakulását, ellenállóvá teszi a fertőzésekkel szemben. A szülők sokat thetnek azért, hogy a gyermek kialakuló egészségtudata a saját egészségét szolgálja. A gyermekkorban kialakított, elsajátított táplálkozási szokások, illetve ismeretek nagyon meghatározóak a későbbiekre nézve, sokszor az egész felnőtt életre nézve is, hiszen a gyerkek ilyenkor tanulják meg a helyes ételválasztást, az étkezési ritmust, ebben a korban rögzülnek a táplálkozási minták, valamint a táplálkozási magatartás is.

A programmal szerettük volna felhívni a szülők figyelmét a téma fontosságára. Az egészséges táplálkozás témakörén túl érintettük a testmozgás/sport, egészséges életmód témaköröket is.

A programot 6 intézmény bevonásával valósítottuk meg intézményenként 2-2 alkalommal.

Célunk az volt, hogy ismereteket bővitsünk, felhívjuk a szülők figyelmét a példamutatásra.

---

Csoportfoglalkozás gyermekek, fiatalok számára

 

Célunk: a társas kapcsolatok építésének vagy fejlődésének elősegítése, prevenciós tevékenység végzése:

Az elért gyermekeket az életkoruk, készségeik, képességeik és egyéni szükségleteik figyelembe vételével vontuk be az egyes csoportfoglalkozásokba.

1. Prevenciós csoportfoglalkozás

• • korai gyermekvállalás megelőzése

A serdülőkor az egyén személyiségfejlődésének egyik kiemelt fontosságú időszaka. A biológiai, hormonális és pszichoszociális fejlődés mellett megjelenik az önállósodási vágy, elkezd leválni a családról, előtérbe kerülnek a kortárscsoportok. Ez az életszakasz többek között a káros szenvedélyek kipróbálásának a korszaka, valamint a serdülő elkezd érdeklődni a szexualitás iránt.

A biológiai érés és az első szexuális kapcsolat egyre hamarabb következik be, a gyermekek, fiatalok nem számolnak a következményekkel, nem rendelkeznek kellő tudással és ismerettel. A serdülőkor az élet átmeneti szakasza, ezért egy nem kívánt terhesség súlyos stresszt okozhat, mely egész életére kihathat.

• • káros szenvedélyek veszélyei

Sajnos egyre gyakrabban fordul elő az általános iskolások körében is a káros szenvedélyek kipróbálása, valamint egyre fiatalabb korban kell elkezdeni a szexuális felvilágosítást ahhoz, hogy kellő információval rendelkezzenek mire megkezdik a középfokú tanulmányaikat és egyre jobban kikerülnek a szülői kontroll alól.

Az általunk megvalósított prevenciós csoportfoglalkozások keretein belül a korai gyermekvállalás és a káros szenvedélyek témakört dolgoztuk fel közösen a gyerekekkel.

A csoportfoglalkozásokat a bevont  intézmények közül az általános iskolákban valósítottuk meg  a szociális segítők és a témában kompetens szakemberek segítségéve

A korai gyermekvállalás 14 alkalommal, a káros szenvedélyek témakörben 22 alkalommal került sor megvalósításra.

Célok az volt, hogy

• • • • A foglakozásokon résztvevő gyermekek helyes információt kapjanak a szexualitás témakörben, ezáltal elősegítve a normális pszichoszexuális fejlődésüket.
      • Legyenek tisztában a korai gyermekvállalás veszélyeivel, valamint a helyes fogamzásgátlás és védekezés lehetőségeivel.
      • Kapjanak információt a következetlen és védekezés nélküli nemi élet veszélyeiről, a nemi betegségek kialakulásáról.
      • Fontosnak tartottuk, hogy a gyermekek megismerjék az egészségre káros szerek használata által kialakuló szenvedélybetegségek következményeit.

• Indulatkezelő csoport:

A szociális segítők és megbízott szakember által szervezett csoportfoglalkozások,  célja  volt olyan konfliktuskezelési technikák átadása a gyermekek részére, melyek által képessé válnak indulataikat megfelelően kezelni.

Az agresszió megnyilvánulási formái változatosak és életkortól függően eltérőek lehetnek. A mai modern digitális világban a gyermekek felé olyan agresszív viselkedésminták áramolnak, melyek negatív irányba mozdítják el személyiségfejlődésüket. Az általános iskolás korosztály körében is egyre gyakrabban jelennek meg a tanulótársak és a pedagógusok irányába megmutatkozó agresszív magatartásformák, türelmetlenség és tiszteletlenség.

Problémamegoldó képességük sok esetben hiányos, vagy nem megfelelő.

A megvalósult  csoportfoglalkozások keretein belül interaktív módon  különböző konfliktuskezelési és indulatkezelő technikákat sajátítottak el, melyek alkalmazásával képessé válnak indulataikat korosztályuknak megfelelően kezelni.

A csoportfoglalkozásokat helyi szükségleteket figyelembe véve 5 általános iskolában valósítottuk meg, összesen 30 alkalommal. A csoport foglalkozásokat minden esetben a témában kompetens szakember bonyolította le.

• Bűnmegelőzési és közlekedésismereti előadássorozat:

A járás területén tevékenykedő bűnmegelőzési és rendvédelmi szerveket bevonásával került sor a megvalósításra, bűncselekmény- szabálysértés témakörben, valamint a helyes közlekedés szabályaival kapcsolatosan, melynek célja, a tetteik valós következményeire történő felhívás, illetve a biztonságos közlekedés szabályainak ismertetése volt.

A járás hátrányos helyzetéből adódóan az itt élő családok körében egyre súlyosabb és összetettebb problémák jelennek meg, melynek elsődleges tünethordozói a családban élő gyermekek életkortól függetlenül. A fiatalkori bűnözés kiváltó oka lehet többek között a család társadalmi, szociális helyzete, a szülők által közvetített viselkedésminták, az egyes életkori sajátosságból  – serdülőkor) fakadó tényezők is. Általános iskolás korú gyermekek esetében már célszerű a megelőzésre helyezni a hangsúlyt a későbbi problémák elkerülése érdekében.

A megvalósított  előadássorozat segítségével az általános iskolás  gyermekek tájékoztatást és felvilágosítást kaptak a deviáns magatartás következményeiről, körbejárták a bűncselekmény és szabálysértés témakört, valamint az óvodás korú gyermekek számára bemutatásra kerültek a biztonságos közlekedés szabályai.

Az előadássorozat a bevont intézmények közül az általános iskolákban és az óvodákban is megvalósultak a témában kompetens szakemberek segítségével.

A bűnmegelőzési előadások általános iskolák alsó és felső tagozataiban  összesen 18 alkalommal kerültek megtartásra.

A közlekedésismereti előadássorozatba kifejezetten az óvodás korú gyermekek bevonását tervezzük, és valósítottuk meg  összesen 11 alkalommal, minden óvodában 1 alkalommal.

Célunk az volt, hogy, a gyermekek képessé váljanak a helyes és helytelen magatartásformák felismerésére, valamint megismerjék a deviáns magatartás következményeit. Az óvodáskorú gyermekek megtanulják a helyes és biztonságos közlekedés alapszabályait.

 

Szabadidős programok, kirándulások szervezése gyermekek és szüleik számára

• Ünnepkörökhöz kötődő játszóházak

A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében sajátos, életkoronként és egyénenként változó, testi és lelki szükségletei vannak.

Azok a gyermekek, akik mindennapjaikban sokat nélkülöznek, nagy kreativitással vannak megáldva.

A gyermekek érzelmi és értelmi fejlődéséhez, személyiségük kialakulásához elengedhetetlen a játék.

A játszóházak megszervezésével a  csoporttársak, a szülő- gyerek közös  együtt játszás örömének megtapasztalását szerettük volna elérni.

Olyan eszközökkel dolgozhattak, melyeket anyagi korlátaik miatt nem tudnának másképp beszerezni. Alkotási vágyukat sokféle anyag felhasználásával megvalósíthatták. Igyekeztünk megtanítani a gyermekeket arra, hogy a szabadidejüket hasznosan is eltölthetik, nem pusztán a tévé műsorok előtt, és az okos telefonok felett ülve. A kézműves barkácsolásokon túl, tartalmas társasjátékokkal, csapatszellemet erősítő játékokkal terelgethetjük őket.

Tapasztalatunk, hogy az egyes ünnepkörökhöz kapcsolódó játszóházak nagyon népszerűek voltak a gyerekek körében. Ezek voltak pl.: farsang, nőnap, húsvét, anyák napja, mikulás, karácsony.

A program megvalósításába az összes intézményt bevontuk.

A 11 település 22 intézményében valósultak meg a játszóházak. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó játszóházakon túl a nyári szünet ideje alatt is szerveztünk játszóházakat, így a 22 intézményben összesen 220 alkalommal, ami intézményenként 10 játszóházat jelent.

• Családi napok

 A települések óvodásai, iskolásai és szüleik számára családi nap szervezésével olyan programot biztosítottunk a családok számára,mely minden korosztály számára szórakoztató, és maradandó élményt nyújtott. A családi nap kiváló alkalom volt arra, hogy a szülők és az iskola- óvoda pedagógusai egy iskolai közektől eltérő, más lazább közegben találkozzanak, jobban megismerjék egymást.

Összesen 6 alkalommal került sor a családi napok megrendezésére, a településen működő iskolák- óvodák bevonásával.

• Kirándulás

Az iskolai osztály, óvodai csoport valódi közösséggé válását, az egyes gyermekek kapcsolatrendszerének minőségét erősen befolyásolják a tanítási órán és óvodán kívül is megélt együttes élmények. A kirándulás az egyik leghatékonyabb közös élménynek számít.

A kirándulások szervezésével hozzájárultunk ahhoz, hogy a gyermekek élményeket szerezzenek. A közösségteremtő, kapcsolatépítő lehetőségek fejlesztése és fontos cél volt a program megszervezésével.

A gyermekek a Nyíregyházi vadasparkba egy egész napos kiránduláson vettek részt. 4 intézmény bevonásával két kirándulást valósítottunk meg.

• Természetjárás

Tanulmányi sétákat valósítottunk meg,  általános iskolák alsó és felső tagozatos tanulói és szüleik, valamint az óvodáskorú gyermekek és szüleik bevonásával.

Célunk volt természeti adottságokat kihasználva közös élmények gyűjtése és tartalmas együttlét biztosítása gyermekek, szülők és pedagógusok részére:

• • • gyógynövényekkel történő megismerkedés, azok gyűjtése
    • termésgyűjtés, majd felhasználás a játszóházak alkalmával
    • tudatos természetvédelemre és egészséges életmódra nevelés.

A bevont 22 intézményben összesen 29 alkalommal valósulna meg a természetjárás.

• Pályaorientációs tanulmányút:

Azon általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói részére a 2018/2019. tanév I. félévében megszervezésre kerültek a tanulmányutak, összesen 7 alkalommal.

Célunk volt, hogy segítséget nyújtsunk a továbbtanulás előtt álló gyermekeknek abban, hogy valós élmény alapján kapjanak információt a választható szakmákról

---

További feladatok

1. KÖZÖSSÉGI SZOCIÁLIS MUNKA

Óvodai-és iskolai szociális segítő szakembereink folyamatosan együttműködtek  a köznevelési intézmények pedagógusaival, az intézményeken belül működő szülői munkaközösségekkel, valamint a partnerintézményekkel:

• • részt vettek a nevelőtestületi és tantestületi üléseken, a köznevelési intézmények által szervezett rendezvényeken, a szülői értekezleteken.
  • tájékoztató fórumok szerveztek a köznevelési intézmények és a szülők érdekeinek közelítése céljából (pl. igazolatlan hiányzások megelőzése, tanulási képességvizsgálatok teljesítése)

2. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA- GYERMKEVÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK KOORDINÁLÁSA

Az intézménybe járó gyermekek helyzetének, családi és szociális hátterének megismerése, feltérképezése céljából

• • osztályfőnöki óra keretein belül személyes kapcsolatfelvétel megtörtént a gyermekekkel, valamint tájékoztatás nyújtottak az intézményen belüli elérhetőségéről
  • több esetben közösen végeztek családlátogatásokat az osztályfőnökkel és az óvodapedagógussal
  • szolgáltatás megismertetése, propagálása érdekében pl. szórólapokat készítettek.

Jelzőrendszeri tagként a gyermekvédelmi feladatok koordinálása:

Amennyiben veszélyeztetettséget észlelt, úgy az intézmény vezetőjénél kezdeményezték a család- és gyermekjóléti szolgálat és központ felé történő jelzés megtételét.

Együttműködtek a család-és gyermekjóléti szolgálat és központ szakembereivel, bevont segítőként részt vettek a szociális segítő munka folyamatában.

A család-és gyermekjóléti szolgálat és központ által szervezett megbeszéléseken- esetmegbeszélés, esetkonferencia, szakmaközi megbeszélés, éves gyermekvédelmi tanácskozás- részt vettek.

A megbeszélések alkalmával, tapasztalataival támogatták a probléma megoldás elősegítését

Delegálás ( a szociális segítő kompetenciáján túlnyúló eseteket a család- és gyermekjóléti szolgáltatás  szakemberei, vagy más szolgáltatások,  szakemberek felé közvetíti):

Feladatuk volt közvetítés olyan szolgáltatás igénybevételére, ahol kompetens szakemberek nyújthatnak számára segítséget a probléma megoldása érdekében. Delegálhat pl. család- és gyermekjóléti szolgálat, pedagógiai szakszolgálat, bíróság, rendőrség felé.